Otthoni ébredés – Karácsony István

Hideg hajnallal köszöntött be kis falunkba a vén Atlanti-szele,
Átsuhant a bügecsek, a múltat rejtő holt-ágak alján,
Vizek színéről, ágfák tövéről madár-sereget hajtván,
Lassan halt el költözők éneke.

Keletről bíbor-sötétből emelkedett föl az élet madara,
Megmártózott az Öreg-Duna koszos vizében,
Majd háztűznézőbe ment a parti erdők nádas-tengerében.
Visszavonulót fújt a borzas éjszaka.

Fénypontok gyúltak  ablakszemek tükrén,
Kis falunk dolgos népe lassan ébredt,
S te fentről Nyárága, Zátony derengő ködét nézted,
Kis falunk szívedre ölelvén, s gazdag múltjában elmerülvén.

Darnózseli bújik meg e sík, cifrán szabdalt tájon,
Nyugatról határt szab neki a “Vén-Duna”.
Innen indultam, itt vagyok otthon, ide térek haza.
Nincs jobb, nincs szebb környék az egész világon!

Karácsony István

 

👉 IRATKOZZ FEL és KÖVESD A TÖBBI OLDALT IS!

- REFPLAY YOUTUBE CSATORNA

- REFPLAY INSTAGRAM

- SARKADI ROLAND YOUTUBE CSATORNA

- SARKADI ROLAND INSTAGRAM

- SARKADI ROLAND HONLAP