A család szétszóródása, helyi tárgyiasult emléke, tradíciói. A darnói Karácsonyok alapvető okmányát az Országos Levéltár hodosi anyagában találtam meg. Utam a Karácsonyok emlékei nyomában.
A Karácsonyok területi elterjedése
A darnói Karácsonyok, ahogyan megsokasodtak, úgy a szélrózsa minden irányában letelepedtek. Az 1754-es országos nemesi összeíráskor a családok száma elérte a nyolcat. 1804-ben családlétszámuk Darnón és Zseliben harmincegy volt. Gyarapodásukkal együtt járt létalapjuk a birtok elaprózódása, széttagolódása. Mivel lakóhelyük a hadak vonulásának útjába esett, ezért a földművelés helyett a katonáskodás lett a kenyerük.
A család szétszóródása területileg hat megyében történt: Pozsony-megyébe, Komárom-megyébe, Veszprém-megyébe, Vas-megyébe, Győr-megyébe és Bács-Bodrog-megyébe.
Utam a Karácsonyok emlékei nyomában
Feladták a leckét nekem a családtörténet kutatójának. Hogyan tovább? Mindenek előtt leveleket írtam, illetve telefonáltam az Országos és a hat megye Levéltárába. Három helyen személyesen is kutattam: Országos Levéltár, Veszprém-megyei Levéltár, Pest-megyei Levéltár. Azért ezeken a helyeken, mert itt reméltem,hogy a legnagyobb kincseket találom. Nem csalódtam.
Paradoxon: Nemesi ármálisunk a hodosi anyagban
Pontosan az Országos Levéltár hodosi anyagában találtam meg a nemességünket bizonyító ármálist, melyet a Pozsonyi Kerületi Levéltárban a “varázsdobozban” nem találtam. Korábban már írtam róla,hogy ezt Karácsony András darnói gazdától kapta, melyet latinról magyarra fordíttatott Hodosi Karácsony Sándor királyi erdő főfelügyelő. A Karácsonyok emlékeiben még élő eredeti kutyabőrös ármális egyszerűen eltűnt.
A címeres tanúlevelünk
Néhány gondolatot a hodosi anyagban talált tanúlevélről. 1656.nov.25.-én adta ki III Ferdinánd király Nemset Mihálynak és unokaöccseinek Karácsony Andrásnak és Péternek a török elleni harcokban kifejtett érdemeik elismeréséül. Ebben a lemásolt tanúlevélben a nemesi címert csak leírja a fordító. A tanúlevelet megerősítette és kihirdette 1658.jan.15.-én Pápa mezővárosában összeült Veszprém-megyei közgyűlés. Ennek oka, hogy Karácsony Péter “ősapánk” Darnóról Veszprém-megyébe költözött. Így nézhetett ki az eredeti címeres tanúlevél.
Életem legboldogabb napja lenne, ha az eredeti címeres tanúlevelet lefényképezhetném.
Kutakodásom a családi címer után
Nem hagyott nyugodni az a tény, hogy a nemesi címert nem találtam meg. Levelet írtam az Országos Levéltár főosztályvezetőjének Nyulásziné Dr Straub Évának. Ő a Pest-megyei Levéltár anyagára hívta fel a figyelmemet. Oda személyesen mentem el, ahol végre megtaláltam Dr Karácsony Mihály névaláírása mellett a család címeres pecsétlenyomatát. A pecsétlenyomat nemes Csontos Lajos végrendeletén szerepelt.
Védőszentünk oltalmazója
A családtörténeti sorozat első részében már bemutattuk a család által 1866-ban épített kápolnafülkét. Ezt azért emelték, hogy a család által fogadott védőszent Nepomuki Szent János festményét megvédjék. A márványtáblán a következő felirat szerepel ma is:
“Isten dicsőségére és Nep.Sz.János tiszteletére állíták Molnár Imre, János, József testvérek és Karácson Lászlo. 1866.”
A családi szentkép megkülönböztetett szerepe
Nem lehet véletlen, hogy a Nepomuki Szent János képének mindenkor megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Óvták, védték. Amikor a festményt faszoborra cserélték a szentkép a déd öregapám által épített mikotai Karácsony-házba került. Évtizedekig ott lógott a falon. Az 1930-as években apám húga Margit nagynéném, egy nagytakarítás alkalmával a hátul gondosan leragasztott borítást véletlenül letépte. Kiderült, hogy a kép mögé rejtették a kutyabőrből készült nemesi ármálist az 1700-as évek végén a Nagy család karizmatikus “fejei” . Az alapokmányt (tanúlevelet) Köllő János plébános úr állítólag a Váci püspöknek megőrzésre elküldte .
A védőszent védelmére épített kápolnafülke a Karácsony-nemzetség összefogásának tárgyiasult jelképévé vált.
A következő részben egy időutazást teszünk a családtörténeti szakirodalomban és a Historia Domus történeti leírásaiban.
Dr. Karácsonyi István
